Beszélgetés Ugri Ingriddel

Az Ugri név Grácban fogalom. Engem elsősorban a magyar ügyeket több mint ötven éve kézben tartó ember mögött álló kedves, kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteljes és nagylelkű osztrák asszony érdekelt. Olyan portré olvasására hívom meg a kedves Olvasókat, amely talán még Ingrid ismerőseinek is tartogat meglepetést.

Ugyancsak vegyes házasságban élőként nagyon érdekel, hogyan tanultál meg ilyen kiválóan magyarul?

Amikor Misivel megismerkedtem, másnap elkezdtem tanulni magyarul. Belém nevelték, hogy valakit csak úgy lehet igazán megismerni, ha tudunk vele a saját anyanyelvén beszélgetni. Három évig udvarolt nekem Misi, mielőtt összeházasodtunk. Az első évben egyedül tanultam magyarul, egy régimódi tankönyvből. Olyan szavak is voltak benne, amelyeket máig sem használtam. (Ennél a mondatnál kicsit elnevette magát.) Vizuális típus vagyok, nap mint nap írtam a leckéket. A második évben kurzusra jártam. Akkor jöttem rá, hogy mennyi hiányosság van az egyedültanulás miatt. A harmadik évben ismét önszorgalomból tanultam. De bevallom, sokszor abba akartam hagyni. Mindig az volt az érzésem, hogy képtelenség megtanulni ezt a nyelvet. A célom az volt, hogy Misi kedvenc költőjét, Vörösmarty Mihályt olvashassam eredetiben.

Még jegyességetek alatt egyedül utaztál látogatóba leendő anyósodhoz, Szentgotthárdra.

Öt napot töltöttem ott. Mindenhova elvitt, mindenkinek bemutatott, mindenkivel kávézgattunk. Utólag mesélték, hogy az első nap csak igent és nemet mondtam, a második nap már rövid mondatokat, hogy "Köszönöm szépen!" meg hogy "Jól van!". A harmadik napon Révfülöpre látogattunk ismerősökhöz, akik tudtak németül, ez a mennyország volt számomra. Az ötödik nap után, Grácba visszaérve, Misi német kérdéseire magyarul válaszoltam, úgy, hogy ez nekem fel sem tűnt.

Az első időben a Stiegenkirchében voltak a magyar misék, Misi bácsi orgonált, Te pedig énekeltél mellette.

Az énekeskönyvembe kis emlékeztetőt írtam magamnak, hogy a sok s, sz, z, zs, stb. helyes kiejtését kipuskázhassam. Ez egy osztrák számára nagyon nehéz a magyar nyelvben. De sikerült a mélyponton átjutni és valójában élveztem, hogy elsajátíthatok egy ilyen szép nyelvet. Egy alkalommal az "Ó, gyönyörű szép titokzatos éj"-t énekeltük, és én is fújtam a magyar szöveget. Misivel csodálkozva néztünk össze. Később rájöttem, hogy az internátusi éveim alatt egy karácsonyi ünnepség alkalmából kellett az osztályunknak ezt a magyar éneket megtanulnia.

Volt más tanulási módszered is?

Leveleket írogattam magyarul a barátnőmnek, de ha nem volt nálam szótár, akkor kihagytam az ismeretlen szót, később megkérdeztem egy magyar kollégámtól, Mayer Ruditól. Egy alkalommal elfelejtettem kiegészíteni a hiányokat, és úgy adtam fel a levelet. Nagyot mulatott a barátnőm Magyarországon, amikor megkapta a germanizmusokkal teletűzdelt, mégis "lyukas" levelet.

Mi a család munkanyelve?

Amikor a gyerekek megszülettek, három hónap múlva vissza kellett mennem dolgozni. Lujza néni, egy ugyancsak 56-os menekült nevelte a gyerekeket, magyarul beszélt velük. Persze Misi is. Mindkét gyermekünk beszél és ír magyarul.

Fordulópontot jelentett a család életében, amikor Misi bácsi fellángolt a cserkészetért.

Igen, el kellett döntenem, hogy otthon maradok vagy csatlakozom hozzá. Éreztem, hogy nagyon sokat jelent ez neki, így az utóbbi megoldást választottam. Utólag mondhatom, hogy helyesen. A németországi cserkésztáborokban mind a négyen négy különböző altáborban voltunk. Itthon aztán még hosszasan meséltük egymásnak történeteinket. Sokat lendített a nyelvtudásomon is a cserkész élet. Gyerekfoglalkozást kellett tartanom, körjátékokat játszottunk - magyarul.

Hogyan fogadta az osztrák környezet a magyarokhoz való kötődésedet?

Régebben nagyon megnézték az embert, ha nyilvános helyen magyarul beszélt. Manapság ebben a multikulturális világban ez már nem olyan feltűnő. Misi mellett én úgy érzem, mintha egy kis Magyarországon élnék, nekem ez a természetes. Misi vezető típus, én pedig szívesen csatlakozom, segítek a háttérmunkákban. Nem lehet általánosságokban beszélni, nekem eleinte furcsa volt a mérhetetlen vendégszeretet, közvetlenség, de ez engem megragadott a magyar mentalitásban, és szívesen átvettem. Sokszor adtunk/adunk szállást Grácban vendégeskedő előadóknak, ismerős és ismeretlen magyaroknak.

Mit vársz el a jövőben a gráci magyar közösségektől?

Inkább csak abban reménykedem, hogy a kisgyerekes családok új lendületet adnak, felépítenek egy új közösséget, hogy megmaradjanak a lehetőségek az anyanyelv és a magyar kultúra ápolására Grácban is. Személy szerint szívesen néznék meg egy magyar nyelvű színházi előadást Grácban.

Köszönöm a kellemes beszélgetést.

Petritz Judit