In Memoriam Dr. Molnár Jenő

Teljesen megtelt a ravatalozó 2011. október 21-én St. Peterben, amikor Dr. Molnár Jenőt, az egyik legismertebb gráci magyar orvost kísértük utolsó útjára. Mindenkit megdöbbentett halálának híre, váratlanul, 74 évesen távozott közülünk. Nemcsak családja és barátai voltak ott a temetésén, hanem ismerősei, munkatársai, tisztelői és volt betegei is.

Molnár Jenő 1937. október 14-én született evangélikus családban Békésen. Gyermekkorát és családja sorsát meghatározták a II. világháború eseményei. A családnak többször kellett a politikai megtorlások és üldöztetések miatt költöznie. Annak ellenére, hogy a Molnár családot a kommunizmus alatt osztályellenesnek bélyegezték, és a megélhetés mellett a tanulás is nehézségeket jelentett, Jenőnek sikerült Nyíregyházán leérettségiznie. Már fiatal éveiben sportolt, többször nyert díjat atlétikában és kerékpározásban.

Így, mint aktív és sikeres sportoló szinte magától értetődő volt, hogy 1956 őszén a testnevelő és földrajztanári szakra iratkozott be Budapesten. Ezzel egyidőben töltötte le az akkoriban kötelező hároméves sorkatonai szolgálatot is.

Amikor 1956. október 23-án kitört a forradalom a kommunista diktatúra ellen, Jenő tudta, hogy melyik oldalon harcoljon. Dezertált a katonaságból, és megpróbálta társaival együtt a szovjet páncélosokat még Budapest külvárosában feltartóztatni. Később csatlakozott a "Széna téri" brigádhoz.

A forradalom leverése után menekülnie kellett, mert mint szökött katonára és lázadóra halálbüntetés várt. Édesapját, aki mint titkár szintén részt vett a szabadságharcban, 8 év börtönbüntésre ítélték.

Jenő Auszrtriába menekült, és nem sejtette, hogy a családját 11 évig nem fogja látni. Először a villachi menekülttáborba került, majd bécsi nagybátyja közbenjárására elkezdhette egyetemi tanulmányait Grácban. Akkoriban csak egy fekete öltöny volt minden vagyona. A tanulmányok mellett éjszakai munkát vállalt különböző gyárakban, és sikeres szigorlatai után tudományos munkatársként dolgozott Prof. Häusslernél.

A sportot új hazájában is lelkesen űzte, és 1958-ban stájer egyetemi bajnok lett ökölvívásban.

Új fordulatot jelentett életében, amikor megkapta a Rockefeller ösztöndíjat és az osztrák állampolgárságot.

Miután 1964-ben befejezte tanulmányait, gyakorlóorvosként dolgozott Wolfsbergben, Güssingben és Bad Ischlben.

1972-ben született András fia, akit kisgyermek korától fogva megismertetett a sportolás örömével.

1974-ben dermatológiából és venerológiából is sikeresen szakvizsgát tett. 1975-ben főorvos lett a klinikán, majd 1979-ben megnyitotta magánorvosirendelőjét. Először a Schlöglgasséban, később a Haydngasséban rendelt, ahol nyugdíjazása után is hetente egyszer fogadta a betegeket.

2005-ben megszületett unokája Félix, akit nagy szeretettel tanított meg korcsolyázni.

Molnár Jenő nemcsak a sport szerelmese volt, de a képzőművészetben is jártas. Főleg a XIX. századi magyar festészet ér dekelte.

Alapító tagja volt a Forum Hungaricumnak, melynek keretében Mag. Rudi Roth védnöksége alatt jótékonysági hangversenyeket szervezett Grácban tanuló magyar diákok javára. Ezúton kívánt segíteni, hiszen saját bőrén tapasztalta, milyen is idegen országban, idegen nyelven, anyagi eszközök nélkül, távol a szeretett családtól diplomát szerezni.

Orvosként és emberként is megnyerő emberi tulajdonsága volt, hogy minden embertársához származására, szo ciális helyzetére vagy felekezeti hovatartozására való te kintet nélkül a bizalommal közeledett.

Humorával a legunalmasabb társaságban is tudott hangulatot kelteni, szívesen viccelődött. Saját állítása szerint a menekülése során csak a humorát és magyar akcentusát nem veszítette el.

Dr. Molnár Jenő teljességgel élte, élvezte és szerette az éltet. Utolsó éveiben nyaranta a Balatonon teniszezett. Éppen e kedvenc sportja közben érte őt a halál.

Dr. Molnár Jenő hirtelen halála mindenkit megrendített, és beárnyékolta a Forum Hungaricum szeptemberi rendezvényét. Vidám, segítőkész emberként és orvosként őrizzük emlékeinkben, hálás szívvel búcsúzunk Tőle. Nyugodjon békében!

Köszönetet mondunk Dr. Molnár Jenő fiának, Andrásnak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a temetésen elhangzott búcsúztató beszédet.

Az elhunyt kimondott kívánsága szerint kérjük, hogy virágok és koszorúk helyett adományozzanak a Forum Hungaricumnak. A befolyt összegből Dr. Molnár Jenő nevében ösztöndíjat adunk ki. (Kontonummer: 02014519058, BLZ: 20815)